ESZPERANTO NYELV

Az eszperantó jóval gyorsabban elsajátítható, mint bármely más idegen nyelv, ezért elsõsorban azok figyelmébe ajánljuk, akik mielõbb szeretnének nyelvvizsga-kötelezettségüknek eleget tenni; eszperantó nyelvbõl jelenleg még államilag elfogadott nyelvvizsga-bizonyítvány szerezhetõ. A középfokú nyelvvizsga-szint eléréséhez egy háromhónapos, 120 tanórás, intenzív kurzus (heti 3x3 tanóra) elvégzése elegendõ, míg az alapfokú szint teljesítéséhez 80 tanóra szükséges.

Tudnivalók az eszperantóról (miért lehet gyorsan tanulni)

Hangkészlet
7 olyan "különleges" betû van, amelyek a magyar nyelvbõl hiányoznak, minden mást úgy ejtünk, ahogy írunk. Például: ç (cs-nek ejtjük), î (zs-nek ejtjük)

Szókészlet
Zamenhof az eszperantó nyelv megalkotásakor más nyelvekbõl vett át szavakat. Például németbõl: hundo (kutya), angolból: opinio (vélemény), olaszból: fenestro (ablak)
Fõneveknek, mellékneveknek, fõnévi igeneveknek, határozószavaknak állandó végzõdésük van: a fõnevek mindig o-ra végzõdnek, a melléknevek mindig a-ra, a fõnévi igenevek mindig i-re, a határozószavak pedig mindig e-re.

Igeidõk
jelen idõ: -as
múlt idõ: -is
jövõ idõ: -os

Soha nincs kivétel, minden igénél ezeket használjuk.

Igeragozás
Nincs igeragozás. A következõ egyszerû képletet használjuk: személyes névmás + az ige megfelelõ igeidõben. Például: mi lernas (én tanulok), vi lernas (te tanulsz), ni lernas (mi tanulunk). Múlt idõbõl csak egy van. Nincs közel múlt, összetett múlt, történelmi múlt stb.

Fõnevek
Nincs a fõneveknek nemük, és nincs ragozásuk. (Egyedül a tárgy ragját kapják meg: N. Például tabloN (asztalt). A többes szám jele: j (nincs kivétel). Egyetlen határozott névelõ van: La. A határozatlan névelõ, ennek a hiánya.

Szórend
Egyfajta szórend van, mely kötött, csak hangsúlyozáskor változhat meg a mondat szórendje. A jelzõ mindig a jelzett szó elõtt áll. Mivel nincs a fõnévnek neme, a jelzõ sem változik. Például: granda tablo (nagy asztal), blua maro (kék tenger).

Szavak képzése
Ha ismerjük a nyelvtani szabályokat, mi magunk is könnyen alkothatunk szavakat. Például: verko (mû), verki (alkotni), verkisto (szerzõ) - ebben a szóban az "ist" foglalkozás képzõ. További foglalkozások: vendi (eladni ), vendisto (eladó). Ezen képzõ ismeretében szinte bármelyik igébõl képesek vagyunk a megfelelõ foglalkozásnév alkotására.

Az összetett szavak képzése még könnyebb: libro (könyv), vendejo (bolt) librovendejo (könyvesbolt).

Megkülönböztetünk elöljárókat, elõképzõket és utóképzõket.
Például elöljáró: el (-ból, -bõl); elõképzõ: bo, pl. házasság folytán létrejött rokonságra: patro (apa) bopatro (após); utóképzõ: ej (helységképzõ) pl. vendi (eladni) vendejo (bolt)

Az idõ kifejezése
Nem használjuk a negyed, fél és háromnegyed kifejezéseket, csak matematikai mûveleteknél. Így nem mondunk olyat, hogy negyed 5 múlt 2 perccel. Helyette így fejezzük ki az idõt: 16.17 (kimondjuk az óra számát, aztán a percet), és 12-es beosztást használunk. Nincs olyan, hogy 16 óra, csak olyan, hogy 4 óra és a mondat végére mindig odatesszük a napszakot, például délután.

Kérdõszavak, névmások
A kérdõszavak megtanulásával a névmások könnyen alkothatóak és felismerhetõek. Például: kio? (mi?), tio (az), io (valami), nenio (semmi), çio (minden).

 

angol	üzleti angol	német
francia	olasz	spanyol
horvát	orosz	eszperantó
japán	magyar